A művészet-alapú kutatás (Art-based research, ABR) a társadalmi tapasztalatok, képzetek, fantáziák kutatásának a ’90-es években kialakult irányzata, amely gyakorlatilag bármelyik művészeti ághoz kapcsolódhat. A művészetalapú kutatás során a kutató az alkotási folyamatot moderálja, és így jön létre a műalkotásokban megtestesülő tudás. A művészetalapú kutatások közös vonása, hogy igyekeznek termékenyen áthágni a történetileg kialakult határvonalat a művészet és a tudomány között. Az irányzat első koherens programját – a humán- és társadalomtudományok kvalitatív módszereihez kapcsolódva – az oktatáskutatás területén fogalmazta meg Elinor Eisner és Tom Barone. Arra törekedtek, hogy az oktatási folyamatban létrejövő művészeti produktumok, illetve ezek értelmező feldolgozása társadalomtudományos szempontból is új és érvényes felismerésre vezessenek. A másik közvetlen előzménynek a művészetterápiás eljárások tekinthetőek, amelyek számára evidencia, hogy a művészetek az egyéb módon (például egy terápiás beszélgetés során) ki nem fejezhető tartalmak megjelenítésére kínálnak eszközöket Ezek a megközelítések kapcsolódtak később össze az úgy nevezett gyakorlat-alapú kutatással (Practice-based research, PBR), amelynek fő törekvése volt, hogy elméleti és intézményes lehetőséget biztosítson művészek számára, hogy alkotási folyamatukat és annak eredményeit tudományos keretbe helyezzék. E sokrétű folyamat eredményeként, művészet-alapú kutatások folynak narratív, vizuális és performatív művészeti területeken. Ezek közül a dráma- illetve színházalapú kutatás (performatív kutatás) elsősorban a társadalmi szerepek, viszonyok és cselekvések vizsgálatára összpontosít. A kutatás teljes folyamata – az adatgyűjtéstől a kutatási eredmények feldolgozásán keresztül a disszeminációig, vagyis a kutatási eredmények megosztásának fázisáig – művészeti formákat alkalmaz. Sőt, a disszeminációs esemény (például egy színházi előadás) egy újabb adatgyűjtési fázisként működhet a kutatásban. A művészetalapú kutatások a gyakorlatban sokszor művészeti beavatkozásokhoz, művésztpedagógiai programokhoz kapcsolódnak, vagyis művészetalapú akciókutatásokról beszélhetünk. Abban az esetben pedig, ha e beavatkozás résztvevői számára művészeti tevékenységük egyben szisztematikus ismeretszerzési eljárásként (kutatásként) működik, művészetalapú részvételi akciókutatásról beszélünk.
